Bemutatkozás
110 évvel ez előtt
A nevem Ashley Greene. Egy 16 éves lány vagyok elszöktem otthonról mert már nem bírtam hogy fájdalmat okozok mindenkinek akit szeretek. Úgy döntöttem hogy így lesz a legjobb így hát elindultam Kanada felé. Repülőre szálltam Bécsben onnan egészen Ottawáig onnan elbuszoztam 1 darabig. Leszálltam a végállomásnál és elindultam északnak vagy 2 órán át sétáltam míg ki nem lyukadtam a tengerparton .Már este felé járt az idő azt hiszem úgy 7-8 óra körül. Leültem 1 sziklára úgy 1 fél órája ott ücsörögtem mikor valaki a sötétben meg moccant melletem . Észre se vettem mikor odajött mellém . Valyon mennyi ideje van itt melletem?Egyszer csak meg szólalt:
- Szia!-A hangja barátságos és olyan bársonyosan csengett
- Sz…sz..sz..szia!- dadogtam
- Hogy hívnak?- kérdezte a bársonyos hang tulajdonosa
- Ashley … Greene!
- Szép neved van … Ashley - ez most mit akar?- Engem Jamesnek hívnak.
- Neked is szép neved van!- mondtam már kicsit bátrabban
- Köszi! Sétálunk? Vagy még nem kéne haza menned ? A szüleid aggódni fognak, nem ?
- Nem –vágtam rá azonnal
- Hogy, hogy?- kérdezte
- Hát…nem tom hogy el mondjam e elég hosszú történet!
- Van időm , mint a tenger!- mondta kedvesen
Elmondtam neki mindent hogy mért szöktem meg az utamat, hogy milyen volt. Azt is kérdezte ,hogy hány éves vagyok . Nekem fura volt az,a pasi a szeme vörös 1 szakadt farmert hordott és 1 fehér pólót. A haja szőke és hosszú az arca hófehér .Mesélés közben sétáltunk kezdem meg kedvelni ezt a fiút . A kezem véletlenül hozzá ért az ő kezéhez a bőre nagyon hideg volt. Mint a jég vagy még annál is hidegebb.
- Bocs - mondta James
- Nem baj ,de nem fázol olyan hideg a kezed?! - kérdeztem idegesen
- Nem,de elárulnád hogy miért szöktél el nem hiszem hogy csak azért mert nem akartál meg bántani másokat !
- Pedig ezért nem másért-ekkor hűvös szél fújt a tenger felöl és összeborzongtam
- Gyere át hozzám úgy látom te fázol!- mondta
- Hát nem tudom hogy jó ötlet?- kérdeztem félve
- Nem bízol bennem? ? ?- kérdezte
- De… csak …
- De hanem akarsz akkor nem kényszerítelek csak gondolom jobb lenne neked 1 melegebb hely mint itt!Nem kötelező segítenem ha…
- Jó, jó megyek már bocs - szakítottam félbe
- Akkor gyere! - megfogta kezem és húzni kezdett a sötétbe kicsit féltem hogy vajon hova is visz engem mert hát nem olyan régen ismerem és nem nagyon bízok meg benne de már kezdek .Már vagy egy 20 perce megyünk egyenesen le fel le fel nem tom merre valami dombos helyen lehetünk azt hiszem homok buckák.
- Hová is megyünk tulajdon képpen vagy inkább azt kérdezzem hol laksz ??
- Az erdő szélén élek 1 kis házban és oda megyünk!- mondta kicsit hangosabban mint ahogy eddig beszélt
- Mikor érünk oda ??- kérdeztem mert már kezdtem egyre fáradtabb lenni
- Nem tom gyorsabbak lennénk ha … nem …de te kifogsz fáradni…. hm…tudom!
- Mi az mit találtál ki ?
- Mássz fel a hátamra!- mi ez meg zakkant nem normális ez ..hogy bírna el engem?
- Mi?
- Aj … gyere - megfogta a kezem és felkapott a hátára .Szinte repültünk olyan gyorsan futott vagy csak én érzékeltem így mert már a szél így is fúj .Alig 2 perc múlva lassított és végül meg állt . Lerakott a földre és betámogatott a házba .Ott le ültetett 1 székre.
- Kérsz valamit esetleg?- kérdezte bársonyosan
- Nem köszönöm…vagy csak szeretnék valahol aludni mert fáradt vagyok.
- Rendben gyere - felsegített a székről és elvezetett valahová .Bementünk 1 szobába és ott le ültetett 1 ágy féleségre-oké remélem jó lesz . Jó éjt!
- Köszi neked is!- mondtam és már amint kimondtam él is tűnt ,furcsáltam a dolgot na mind1.
Nem nagyon tudtam el aludni azon járt a fejem hogy holnap mi lesz …talán el megyünk megint sétálni a partra vagy esetleg meg mutatja a város t. Vagy ő is beszélhetne 1 kicsit a múltjáról ő szinte mindent tudott rólam de én ő róla semmit .Körülbelül eddig jutottam mert akkor már el nyomott az álom….
