SAJNÁLOM HOGY ENNYIT KÉSTEM VELE. ÉS MEG PRÓBÁLOM HAMARABB HOZNI A KÖVIT MINT EZT. :)JÓ OLVASÁST!
Még beszélgettünk egy kicsit hogy ez milyen ez a vámpír lét. Szerintem nagyon izgi és jó. Mert sosem tudsz meg öregedni és meg halni is csak nehezen. De van hátránya az öldöklés…én nem akarnék…
Ekkor hallottam valamit. Nem tudom mit. Olyan mintha léptek lenének.
- Ez mi?
- Hm?
- Ez, nem halljátok?
- Mit, én nem hallok semmit. – panaszkodott Jade
- Sss! – csitítottam
- De…
-Sssssssss!
Ekkor James lépett ki a tisztásra.
- Szia!- köszöntöttem
- Szia….sztok!
- Szia!- köszöntötték egyszerre
- Nyugi van!- suttogtam csak nekik hogy ne hallja meg James és rájuk kacsintottam
- Ti mit kerestek itt?
- Hé, így üdvözlöd a….- ekkor vettem észre, hogy nem egyedül van. Egy nő van vele egy vámpírnő!
- Ööö…. bemutatom nektek a barátnőmet…..Angelicat!- a barátnőm szónál grimaszolt egyet.
- Örvendek! - mondtam és a kezéért nyúltam
- Szintén!- ő el fogatta és meg szorította a kezem én visszaszorítottam. De gondoltam, hogy fölösleges mert ő ugye vámpír. De ennek ellenére ő mégis felszisszent. Nem igazán értettem, hogy ez hogy lehet de nem izgatott.
- Szerintem jobb lenne ha a fiuk haza mennének és mi …..- kezdte volna James de én bele vágtam a szavába
- Én bemegyek, a városba
- De már sötétedik és veszélyes ilyenkor kint leni egyedül- mondta James
- Igen és ezért kisérem el! – mondta Lime
- Köszi!Akkor, sziasztok!- köszöntem és el indultunk
El is indultunk. Után a1-2 perel később.
- Várjatok!- kiabáltak utánunk a… fiuk.
- Na, azt hittem, hogy sosem kaptok észbe!- mondtam
- Amúgy minek akarsz be menni a városba messze van!
- A kocsimért akartam be menni meg egy kis kaját venni magamnak!
Pár perc mulva
- És jól vagy?- kérdezte Jade
- Ki én?
- Aha
- Köszi, jól. Mért?
- Ja csak azért kérdem mert hogy ugye meg tudtad h vámpírok vagyunk. Meg minden…
- És mit vársz, hogy sikítva fogok el rohanni onnan? Vagy sokkot kapok?
- Hát, ami azt illeti valami ilyesmit vártam volna tőled… mert tudod, a normális emberek ilyenkor ezt csinálják.
- Hát meg kell, hogy mondjam ő nem minden napi ember!- szólalt meg először hosszú ideje Nick
- Az már egyszer biztos!
- Mesélj magadról.
- Hát jó! nem volt valami jó életem… mint ahogy minden városi tininek. Más volt mert az igaz hogy meg szöktem otthonról de nem a szüleim elől mint minden tini! Nekem nincsenek szüleim… meghaltak. Jöttek haza hosszú hétvégéről az egyikhídon hajtottak át és egy részeg biciklis eléjük került. Ők megpróbálták ki kerülni őt de csak úgy tudták hogy kimennek legszélső sávba de jöttek mögöttük is és az beléjük rohant a kerítőn átburúlt a kocsi és lezuhantak a szakadékba..
- Oh… sajnálom!
- Semmi baj nektek elmerem mondani, mert bennetek bízok!- és megpróbáltam rájuk mosolyogni
- Ö, van testvéred?
- Volt egy bátyám
- Mi lett vele?
- Meghalt… meg öltem őt!
- Mi?
- Meg öltem őt… az évzáró napján. Mind ketten végeztünk. Nem tudtam oda adni neki az ajándékát, mert össze veszett apámmal. Így este tudtam csak odaadni neki. Koncert jegyek voltak a kedvenc zenekarunké. Nem akart eljönni, mert szobafogságban volt. De én csak magamra gondoltam és azt mondtam, hogy akkor én se mehetek el. Tudtam, hogy erre hallgatni fog, mert fontos voltam neki. El is jött velem. Nagyon jól éreztük magunkat és mikor jöttünk haza kocsival akkor egy részeg kamion sofőr átment a piros lámpán és frontálisan ütköztünk. Én megúsztam egy horzsolással a fejemen, de ő meghalt. Nagyon szerettem őt. Nem olyan volt mint a többi testvér. Ő más volt sokkal kedvesebb és megértő olyan volt mintha a legjobb barátom lenne. Így egyedül maradtam és bele temetkeztem a munkáimba kerestem egyre több mindent csináltam csak azért, hogy valami lekösse az energiámat. Az éneklést abba hagytam utána, mert úgy gondoltam a bátyám nélkül nincs semmi értelme a hangomnak.
- Teljesen egyedül maradtál?- kérdezte Nick
- Igen és ezért szöktem el mert még nem vagyok 18 de már dolgoztam. Suliba is jártam így mindig egyedül mentem minden hová. A barátaim kérdezték hogy mi bajom van és mikor meg tudták akkor otthagytak magamra mert megkértem őket rá .És ahányszor rám nézett valaki abban pillanatban szomorúság öntötte el. Ezt nem bírtam tovább. Ez volt az egyik ok a mások, hogy gyámot akartak adni hozzám. De én nem kértem belőle.
- Nagyon szörnyű lehetett neked.
- Hát igen!De itt most jól érzem magamat, mert vannak új barátaim, akik nem hétköznapiak!
- Jó neked!- nevettünk még az út hátra levő részében sokat. Ők is mesélték h milyen volt az ember létük már amennyire emlékeztek. Mikor oda értünk akkor elváltunk. Nick meg akarta nézni az új videó boltot így Jade elkísérte. Lime meg jött velem. Úgy beszéltük, meg hogy 3 óra múlva találkozunk a szökő kútnál és együtt megyünk vissza a házhoz.
- Szóval akkor hova megyünk először?- kérdezte Lime
- Öm… a boltba utána a kocsimért… utána mindegy, ha lesz időnk…
- Oké!
Elmentünk a boltba vettünk egy kis kaját. Utána mentünk az autómért. Mikor meg érkeztünk a találka helyére nem volt ott senki.
- A..ő.. Hol van a kocsim?
- Nem tudom, de itt nincs.
- Azt látom! Vagyis nem látom!
Ekkor egy férfi jött egy teherautót vezetve. Utána meg 2 rendőr kocsi. Fura.
- Ashley Greene?- jött oda ez egyik rendőr
- Igen?
- Azt hiszem, velem kell jönnie!
Mit csináltam már megint?
