13. fejezet

(Ashley)

- Nem tudom és igen. De úgy éreztem, hogy így helyes. És mielőtt megkérdeznétek: igen jól vagyok. Na, én ugrok szaunázni.

- De…

Nos, a többit már nem hallottam, mert az ajtó becsapódott mögöttem és én elsétáltam a stand másik végébe.

A szaunákhoz érve 4 választásom volt: 2 személyes, 3 személyes, több személyes és gőzkamra. Az eső és az utolsó kettőben voltak így a háromszemélyeset választottam. A pultnál kértem egy törülközőt és gyorsan bementem mielőtt elfoglalták volna. A hőfokot felvettem 45°C-ra és elfeküdtem az egyik fekvő helyen. Néztem magam felett a lámpát és gondolkodtam. Josh hazudott nincs Angelicánál Lora és miután elengedtük biztosan vissza bent ahhoz a szörnyeteghez. El sem hiszem, hogy ő is vámpír lett... de miért?? Ott a húga, barátai és már Emma- a világ leg utálatosabb plázacicája, aki rá akart mászni Josh-ra- is az övé lehetett volna. De miért vágyott Angelcára? Mit adhat ő neki? A második gondom hogy mi történhetett velem a parton a múltkor és miért vannak látomásaim? Egy biztos meg kellet volna halnom akkor, de mégsem haltam meg. És mintha valaki azt mondta volna, hogy a vérem visszafelé folyt a sebbe. Na, ez hogy lehet? Szörny vagyok vagy mi? Hirtelen egy ajtónyitódásra lettem figyelmes, de nem néztem oda. Az illető halkan becsukta az ajtót majd csend. Kicsit megfeszültem, hogy semmi motoszkálást nem hallok majd egy finom simítást éreztem az arcomon. Hirtelen kipattantak szemim és felugrottam a helyemről a másik falig húzódva. Mikor megláttam zaklatómat azonnal megnyugodtam. Csak Lime volt az és aggódva nézett rám majd a kezére, ami még mindig ugyanúgy tartott és amint kapcsolt hátra csapta a háta mögé a másik keze mellé.

-          Sajnálom- mondta szelíd hangon- Miért rohantál el? Jól vagy?

-          Nem én sajnálom- feleltem bűnbánóan- Sajnálom csak kicsit összezavarodtam.

-          Hát igen..- lépett oda hozzám mire én visszamásztam a helyemre és felhúzott érdekkel figyeltem őt tovább. A szemében csalódást véltem felfedezni, de nem foglalkoztam vele. Oda jött mellém és leült én még összébb húztam magamat. nem akartam, hogy hozzám érjen -Félsz tőlem?

-          Nem. Én csak..- nem tudtam neki elmondani gondjaimat- kérlek, menj ki! Egyedül szeretnék lenni!

-          De.. - akart ellenkezni, de feltartottam kezem hogy belé fojtsam a szavakat. Majd csendesen felállt és kisétált. nem sok idő telet el, amíg bejött Nick majd James. Velük ugyan ezt eljátszottuk, de a simogatós ugrálós részt kihagyva. ismét mikor egyedül voltam kb. 5 perce kezdtem meg nyugodni, hogy feladták, hogy szóra bírjanak. de mint utólag kiderült nem adták fel, mert belépett Jade. Oda ment a szemközti helyre és ugyanolyan pózba, mint én voltam leült és nézett. ez így ment kb. olyan 10 percig mikor már nem bírtam tovább és megtörtem a csendet.

-          Te nem akarsz kérdezni vagy esetleg kérdőre vonni?- néztem végül rá felhúzott szemöldökkel

-          Szeretnék, de majd te elmondod mi bánt, ha készen állsz- lesütötte szemét és megeresztett egy oldal mosolyt. Pár percig még csendben vártam, míg feladja, de nem ment el. Így elkezdtem rágcsálni az ajkam és kinyújtottam felé a kezem. Ő rám pillantott és hirtelen mellettem termett és átkarolt mintha meg akarna ölelni. Én nem bírtam tovább oda bújtam hozzá és utat engedtem könnyeimnek. Minden gondom-elregéltem neki, kiöntöttem szívemet ő meg csak ölelt és hallgatott. Mikor befejeztem felnevetett.

-          Ash.. te tényleg azt hitted, hogy mi szörnynek tartunk??- mondta vigyorogva- Komolyan? Nézz már ránk az egyetlen szörny, aki itt van, azok mi vagyunk!

-          De akkor szerinted mi történt velem a parton?

-          Nem tudom, de majd ki derítjük! Most pedig azonnal kelj fel és érezd velünk jól magad! Ha már elhoztunk ide- nagyot sóhajtva bólintottam és felálltam, de mielőtt kimentünk volna vissza fordultam hozzá.

-          Köszönöm- mosolyogtam rá és megöleltem őt még egyszer

-          Nincs mit. tudod mindannyian nagyon megkedveltünk téged már az elején.

-           Ó tényleg lehet egy kérdésem?- ő mosolyogva bólintott- Milyen ízű a vérem?

-          Öhmm.. khmm..hát.. finom- dadogta szem lesütve, és ha tudott volna biztos elpirult volna. Ezen nevettem egyet majd még utoljára megöleltem mielőtt kiléptünk volna onnan.

-          De viccen kívül milyen?

-          Fú... hát nehéz meg magyarázni, de olyat, mint a tiéd még nem kóstoltam. nagyon oda vagyunk mind annyian az illatodért- monda vigyorogva

-          Hát…- most én pirultam el - Köszi

-          Csak vicceltem, de egyébként tényleg így van!

-          Öhmm... Oké- mosolyogtam rá- Hol vannak a többiek?

-          Itt vagyunk! – kiabálták egyszerre a szaunák melletti jakuzziból

-          Ott vannak! - mutatott az előbb említett hely felé

-          Látom!- nevettem és belebokszoltam a vállába, de ez szerintem csak nekem fájt. de a látszat kedvéért megdörzsölte a karját.

-          Tudom- és rám kacsintott

-          Na, sziasztok-, vigyorogtam rá a többiek re-, de én még ez előtt csobbanok egyet a hideg medencében

-          Oké- mondták a többiek- Siess!

Miután ez megtörtént visszamentem hozzájuk és még záróráig sokat beszélgettünk és hülyültünk. Ekkor jöttem rá, hogy igaz barátokat találtam!

Na, remélem tetszett és bocsi, hogy ennyit késtem, de sok minden összejött mostanában!

Komi jöhet;)