Bocsi mindenkinek hogy ennyit késtem csak hát suli meg most ugye húsvét, de ez nem kifogás, na mindegy mindenkinek Kellemes Ünnepeket Kívánok!Ja és az elírtam Ashley gazából 17 éves. Bocsi! ja és ezért köszönet Lindának!!!!!!!!!!Köszi!!!!Ja és pár embernek van meglepim!
(James szem.)
Éppen a 2 emeletes házamban voltam a háló szobámban feküdtem az ágyon és néztem a tv-ét. Valami vígjáték ment mikor meguntam és azt gondoltam elmegyek vadászni. Kiléptem az ajtón és gondoltam nem a tengerpart felé megyek mikor megéreztem egy ember szagát. Igaz csak alig nem tudom miért pedig jó szaglásom van. Elindultam az illat irányába, míg meg nem találtam a lányt. Barna haja volt barna szeme és barna topp meg egy fekete short. Egy sziklán üldögélt a 2 bőröndje mellett. Leültem mellé szerintem észrevett, hogy oda ültem, mert összerezzent ezért meg szólítottam:
- Szia!- köszöntöttem a legbársonyosabb hangomon
- Sz… sz… sz… szia!- dadogta szegény biztos megijesztettem
- Hogy hívnak?- kérdeztem
- Ashley… Greene!- dadogta megint
- Szép neved van… Ashley! Engem Jamesnek hívnak!
- Neked is szép neved van!- mondta már egy kicsit bátrabban
- Köszi! Sétálunk? Vagy még nem kéne hazamenned? A szüleid aggódni fognak, nem?
- Nem-vágta rá
- Hogy, hogy?- kérdeztem meglepetten
- Hát nem tudom, hogy elmondjam-e elég hosszú történet!
- Van időm, mint a tenger!
Sétálás közben elmondta miért szökött meg hgy hány éves. Nagyon figyeltem, mert nagyon érdekelt, hogy mi történt vele. Mondjuk nem a története érdekelt, hanem ő maga. Mert nem éreztem annyira szagát és alig hallom a szíve dobogását nem úgy, mint a többi emberét. A keze véletlenül az én kezemhez ért.
- Bocs- mondtam
- Nem baj, de nem fázol, mert olyan hideg a kezed? !
- Nem, de elárulnád, hogy miért szöktél meg, mert nem hiszem, hogy csak azért szöktél meg, mert nem akartál meg bántani másokat!
- Pedig azért nem másért- mondta
Ekkor hűvös szél fujt a tenger felől és összeborzongott.
- Gyere át hozzám úgy látom te fázol!- mondtam. Mer szerettem volna, ha át jönne és szeretnék még többet tudni róla majd holnap megyekel vadászni.
- Hát nem tudom, hogy jó ötlet?- kérdezte félve
- Nem bízol bennem?- pedig elkel jönni e velem
- De… csak…
- De ha nem akarsz, akkor nem kényszerítelek csak gondoltam jobb lenne neked egy melegebb hely, mint itt! Nem kötelező segítenem ha…
- Jó, jó megyek már bocs-szakított félbe
- Akkor gyere!- meg fogtam a kezét és elkezdtem húzni hazafelé. Azon gondolkodtam, hogy mit mondjak holnap hova megyek mikor megszólalt:
- Hova is megyünk tulajdon képen? Vagy inkább azt kérdezzem, hogy hol laksz?
- Az erdő szélén lakkom egy kis házban és oda megyünk!- mondtam hangosabban a kelleténél, mert már nagyon ideges voltam mit mondajak majd és olyan hiányérzetem volt. És ha azt mondja „ez neked kis ház”hogy honnan volt rá pénzem. Ekkor ásított egyet, szegény legalább 500 méter van még házig. Ha felkapnám a hátamra és elkezdenék vele futni. Mit mondanák, hogy tudok olyan gyorsan futni: „ Ja,vámpír vagyok azért tudok ilyen gyorsan futni és bármikor megölhetlek mert olyan jó illatod van bocs, hogy eddig nem szóltam úgy hogy ne aggódj csak éppen élet veszélyben vagy!”Ja persze…
- Mikor érünk oda? ! - kérdezte fáradtan
- Nem tudom, gyorsabbak lennénk… nem… de ki fogsz fáradni… hm… tudom!
- Mi az mit találtál ki?- kíváncsiskodott
- Mássz fel hátamra – Na, szép most biztos azt hiszi őrült vagyok!
- Mi?
- Aj… gyere- megfogtam a kezét és a hátamra kaptam. Futottam a házhoz. Én nem vagyok normális!!!!! ...Végül el értük a házat és bevezettem a nappaliba ott leültettem egy fotelra.
- Kérsz valamit esetleg?
- Nem köszönöm… vagy csak szeretnék valahol aludni, mert fáradt vagyok.
- Rendben, gyere. - felsegítettem és bevezettem egy vendégszobába, ami a 2. emeleten volt- Oké remélem jó lesz. Jó éjt!- azzal ki mentem a szobából
- Köszi, neked is!- mondta
Lementem a földszintre és ekkor jutott az eszembe, hogy mit felejtettem el a két bőröndöt.
- Aj, most mehetek vissza értük!- mérgelődtem
Kényelmesen lesétáltam a partra nem siettem, mert minek még csak este fél 12 van.
(***)
Mikor vissza értem addigra már világosodott. BE mentem a nappaliba és letettem oda a két bőröndöt. Elgondolkodtam ki nyissam-e a bőröndöket. Fél perc gondolkodás után kinyitottam az elsőt meg nézni, hogy mi van benne:2 laptop (egy vezeték nélküli és egy vezetékes), kábelei, mikrofon,diktafon,és valami kicsi izé aminek van kampólya,mini tv,2 füzet(az egyikre az van írva, hogy „Dalszövegek),tolltartó ezek minek?! A másikban ruhák, cipők, enni - innivaló, újságok. Hallottam valami mozgást fentről így gyorsan visszapakoltam és elrendeztem mindent a bőröndbe, ahogy volt. Éppen lejött a lépcsőn mikor egymás mellé raktam a 2 bőröndöt.
(Ashley szem.)
Mikor bedőltem az ágyba rögtön elaludtam azt álmodtam, hogy:
„James meg én sétálunk az erdőben mikor meg állunk 1 fánál és elkezd valamit mondani csak nem értem, hogy mit. Mire én pár lépést hátrálok, megint mond valamit és én ’ igennel ’válaszolok neki. Utána valami olyasmit mond, hogy ad gondolkodási időt. Ekkor három másik férfi bukkant fel mellette én meg csak nézem - nézem őket. Olyanok voltak mint Ő. Csak bámultam őket…”
Ekkor felriadtam. Úgy döntöttem meg keresem Jamest. Még csak most néztem meg, hogy hol is vagyok: egy nagy francia ágyon feküdtem velem szemben egy plazma tv és egy mini hy- fi berendezés. A szobában csak egy ablak van és csak négy szekrény. Odasétáltam megnézni, hogy mi van benne, de nem volt bennük semmi. Még 2 ajtó volt. Odasétáltam az egyikhez és kinyitottam. Egy fürdő volt ott. Bezártam és odamentem a másikhoz egy folyosóra nézett. Kimentem és megláttam egy lépcsőt, ami lefelé vezet. Elindultam arra. Már majd nem lent voltam mikkor megláttam őt.
- Szia! Jó reggelt!- köszöntöttem
- Szia, neked is!- ő is
- Nem láttad a bőröndjeimet?- kérdeztem, mert úgy emlékeztem, hogy azok a parton maradtak
- De itt vannak!
- Oké, köszi! Átöltözök és akkor én megyek is. Köszönöm, hogy eddig maradhattam nálad.
- Ne! ... vagyis kérlek, ne menj el olyan magányosan élek itt. Kérlek, maradj legalább…egy hétig, ha nem jó itt, akkor elmehetsz, csak kérlek maradj!- olyan boci szemekkel nézett rám, hogy ezeknek nem tudtam ellen állni. Gyorsan át gondoltam, nincs hová mennem és a szállásért sem kell fizetnem… elvileg…
- Jó, rendben… maradok!- mondtam végül
- Köszi!
- Na, akkor felmegyek és kipakolok. Segítesz?
- Aha. - mosolygott
Felhozta nekem a 2 bőröndöt. Kicsit fúrcsáltam, hogy elbírja egyszerre mind a kettőt.
- Na, szóval akkor jöjjön az első bőrönd. El kezdtem kipakolni belőle. Nagyon nézett. – Mi az?
- Azokat mimnek hoztad?... vagyis a laptopokat értem,de a többit?
- Hát tudod, én dalszövegeket írok a Zenekaroknak és az énekeseknek, de nem mindegyiknek. Tudod a diktafon azért kell mert arra szoktam felvenni ahogy éneklek és azt meghallgatom. Mert nem elég csak megírni azt is meg kell nézni, hogy, hogy énekeljem röviden vagy hosszan, magasan vagy mélyen. A dalszöveget elküldi nekem és utána megbeszélünk 1 találkát, hogy hogyan is képzeli el az egészet. DE most interneten tartjuk majd a kapcsolatot. A mikrofon azért kell, mivel mikrofonba énekelnek ezért azt is meg kell nézni hogy úgy, hogy hangzik a dal. Ez az izé meg, azért mert bekell programozni hogy kinek a hanga kell és akkor arra éneklek és akkor az énekes hanja lesz felvéve nem az enyém. És még én tanítom be a táncot a háttér táncosoknak is. Nagyából ennyi.
- Mással nem foglalkozol?- kérdezte
- De tanár vagyok!Éneket,táncot és tesit tanítok, vagyis tanítottam szegény gyerekek hiányozni fognak. Ja és még könyveket is írok.
- Aha! Ha ennyi mindenhez értesz, akkor miért hagytad ott?
- Nem az égész életemet hagytam ott!- erre elég furcsán nézett- Az könyv írást nem hagyom abba talán. A dalok írását sem mert azt már 6 éve csinálom.
- Tényleg?
- Aha! Na, mondjuk az iskola hiányozni fog. Fölleg a zsivaly meg az osztályom. Jó volt, hogy tegezhetnek mivel nagyából egykorúak voltunk. Na, szóval hova tegyem ezeket?
- Szerintem az író asztalra az egyik laptopot. A másikat pedig az egyik fiókba. A többi dolgot meg a többi fiókba.
- Oké!- be is tettem – na, akkor jöjjön a másik bőrönd.
- Figyelj! Megoldod, mert nekem mennem kellene.
- Oké! Köszönöm a segítséget és a szállást is!- oda mentem hozzá és megöleltem
-… sürgősen…- morogta és visszatartotta a lélegzetét. Fura!
- Jó, szia!
- Szia!
Akkor ki is pakolom a másik bőröndöt.
(***)
- Na, kész is vagyok, de le kéne zuhanyozni és átöltözni.
Bementem a fürdőbe és lezuhanyoztam. Utána felvettem 1 shortot és egy fekete toppot.
Körül kéne nézni egy kicsit kint-gondoltam
Kivetem a vezeték nélküli laptopomat és kimentem az udvarra. Ott volt egy hintaágy leültem oda. Bekapcsoltam a gépet és megnéztem az e- mailjeimet. Jött két levél. Az egyik egy együttestől a másik egy énekestől. Azt írta, hogy elküldi a zenét április 24-én. Zenekar meg azt, hogy hiányzom nekik. Mikor meg láttam a nevüket elkezdtem sírni. Mert ez az én együttesem volt amiben én is énekeltem. Igazából az én bandám volt. Úgy döntöttem vissza írok nekik:
Kedves Bad Girls!
(Rose, Pusszy, Emma, Dóry, Vivi, Linduss)
Nekem is nagyon fogtok hiányozni! Sajnálom, hogy így alakult. De mielőtt hibáztatni akartok valakit, amiért elmentem akkor Josht hibáztassátok. DE a többiek is nagyin fognak hiányozni a suliból főképpen.
Puszi: Ashley
Hát igen a suli hiányozni fog, de nagyon. Éppen vissza akartam menni a házba mikor valaki meg fogta a karomat. Hátra néztem és majd szívbajt kaptam.
